Újból eltelt egy év, egy évvel megint öregebb lettem, és talán bölcsebb is. Ideje, hogy egy kis számvetést tartsak 2010-ből. Emléknek.

Januárban volt egy szalagavató, ahol sikerült kimaradnom a tanártáncból, pedig annyira vágytam rá. Imádtam azt a táncot, de így alakult. Az a fránya seb! :( de megfogadtam, hogy a következőn táncolok: és úgy is lett. Decemberben  a Grease egyik "sztárja" lehettem. :)

Februárban Zétike 4 éves lett! :) Hihetetlenül okos, aranyos kisfiú lett belőle. Egy nagy szeretet-gombóc! Az én kislánylelkű fiam. :) (Aki ismer tudja, miről beszélek, a többiek előtt fedje homály.)

Vittem színházba az osztálykámat is: mindegyik nagy élmény volt, nekik is, nekem is. Nem bántuk meg, hogy elmentünk. Remélem, ők is ezt érzik! ;) Egy-egy színház utáni beszélgetés megnyitotta a kis kamaszlelküket, és néha-néha bepillantást engedtek nekem is a mácsó-plázacica-álarc mögé. Jó volt.

Voltam Férjjel is színházban, mert ez fontos. Nekem. Lételem. Mint  a jó könyv. Láttuk az Abigélt (musicalben sem rossz, de a film és  a könyv a nagy-nagy kedvenc). Aztán jött a Rebecca. Izgalmas, és jó  a zenéje.

Márciusban kezdődött egy pokoljárás  Zétivel (aki közel áll hozzám, az tudja ezt is, akinek nem meséltem, ne haragudjon, de nem is fogom.)

Márciusban édes-tündér nagymamám betöltötte a 86-ot. Megünnepeltük családilag. Drága, mamikám! Ha tudnád, milyen élénken él még bennem minden meséd, főleg a baglyos, minden szavad, gondolatod, amit megosztottál. Sokat jelentesz, nagyon-nagyon sokat.

A tavaszi szünet olyan rövid volt, hogy az agyamból is kihussant. :) Csak arra emlékszem, hogy cirkuszban voltunk a  fiúkkal, életükben először. Egyébként idén voltunk először velük moziban is. Meglepően jól bírták. Mármint mászkálás-felesleges mocorgás nélkül.

Április 30-án elballagtattam két kedves osztályt: 12C, 12 D. Milyen picik voltak, amikor megismertem őket, és milyen nagyok, mikor elváltunk. Mennyi mindenen mentünk keresztül együtt. Ők talán nem is tudják, de én legalább annyit tanultam tőlük, mint amennyit ők tőlem.  A szerenád fantasztikus volt! Főleg a 12 C-é, akiktől nagyon-nagyon személyeset kaptam. Amikor arról faggatnak, hogy miért éri meg tanárnak lenni havi 98ezerért, akkor gyakran jut eszembe az ő lelkes, mosolygó arcuk, amikor a Moszkva Tér-ből énekelnek az erkély alatt. Hát ezért. Többek között. :)

Aztán javítottam egy csomó érettségi dolgozatot. Hát, nagy élmény nem volt! De meglett!

Májusban volt anyu 58, apu 60 éves. :) Megünnepeltük őket. Kicsit kevésbé, mintahogy megérdemelték volna, de majd pótoljuk évközben, minden nap. :)

Júnisuban volt egy érettségi időszak is. Hát: életem legjobb és legrosszabb érettségije is volt. Eddig. Sokat tanultam belőle én is.

Ádámkám 6 éves lett. Mehet iskolába! :) Nagyfiú lett, te jó ég! Még éleénken látom az első pozitív terhességi tesztet, az első utltrahangot, a születését, mindent. Minden itt van a szívemben és az eszemben. Pedig már milyen nagy. Játszi könnyedséggel old meg olyan feladatokat, amiknél én csak pislogok.

A nyár hosszú volt, de elrepült az is. Voltunk a  Balatonnál hosszan-hosszan.  Élveztük az életet, a nyarat, az együttlétet, mindent. Voltak persze jó nagy veszekedések, szomorú pillanatok is, de ettől volt izgalmas, és ettől vált életszerűvé minden. Voltunk kirándulni, táborban, múzeumban,hajózni és még ezer meg ezer helyen.

A szeptembert vártam is, meg nem is. Talán ezért is indítottam egy kis betegséggel rögtön a második héten.

Aztán meggyógyultam gyorsan, hogy barátkozhassak egyet: N., Kaj,V., A, és P.-szelleme aranyozták még be az őszt.

Voltunk tanárostúl is kirándulni: láthattuk, hogy máshol hogy megy a tanítás, miért úgy. Sajnos jobban, mint itt. De tőlünk most ennyire telik. Nem miattunk. Vagy miattunk is. De csak kicsit. :)

Ősszel újra színházasdi: osztállyal és privát is. Láttuk a Spamalotot (jesszus, de rossz volt az első felvonás!), a Szép nyári napot, a Sírpikniket, és a Koldusoperát. Az osztályom pedig a Tavaszébredésre nyitogatta a lelkét idén.

Az ősz elrepült, de nem könnyen. Volt akitől búcsút vettünk. Aztán megint. :(

 Decemberben folyamtosan betegeskedtünk. Volt minden: hányós-hasmenős, arcüreg-gyulladás, homloküreg-gyulladás, fájó fog, láz, köhögés, egyszóval minden. De a karácsony újra jó volt. Az első, amikor mindenki egészséges volt. ! :) 

Egyszóval mozgalmas egy év volt: tele jóval, rosszal. Inkább jóval. Nagyon-nagyon szeretném, hogy 2011 is hasonló legyen, csak egy kicsit kevesebb rosszal.