Na, megvolt Zéti negyedik, immár utolsó bulija. Esküszöm, a Walesi hercegnek nincs ilyen ünnepségsorozat  aszülinapján!

Először megünnepeltük őt anyósoméknál, gyönyörű tortával, aztán a nagy napon az óviban is, meg itthon is. Az óviban ő oszthatta a tortát, sőt, ő gyújthatta meg a gyertyát is! Hiába, ami jár, az jár. Aztán jött az este, ahol újabb torta-ajándék kombinációt zsebelt be őfelsége.

Tegnap pedig, záróakkordként, egy játszóházban voltunk a Sugárban. Meghívtuk a kis barátait is, de többen nem tudtak eljönni, sajnos. De ott volt Ricsi, Zsuzska és Nóri is. Két órát töltöttek csak ott a gyerekek, de szerintem annyi energiát égettek el ezalatt, hogy megmászhatták volna a Himaláját is. Egyik várbó ki, másikba be, rohantak, ugráltak, kiabáltak, visítottak. :) Egyszóval, élvezték nagyon.

Bármennyire is élvezték, nem ajánlanám másnak a helyet, ugyanis kifizettük a korlátlan popcorn és üditőfogyasztást, majd 5 óra után két perccel, amikor a gyerekek végre leültek, kértem még egy kis narancslevet. A kishölgy közölte, hogy lejárt az időnk, és a wc-ből hoz vizet. Na ezen jól felhúztam magam, és megmondtam a  véleményemet. Két percről volt szó. Tény, hogy lejárt az időnk, de gyerekekről volt szó, akiket kis időbe telik összehajkurászni!

 Ilyen a magyar vendéglátás!:( Mondtam is neki, hogy én is vendéglátós iskolában tanítok, de mi nem erre neveljük a gyerekeinket! :(

Szóval, oda többet nem megyünk, de a gyerekek nagyon élvezték, úgyhogy maradunk a helyi játszóháznál.