Ismét eltelt egy év. Hihetetlenül mozgalmas év volt. Egy évvel ezelőtt még csak meg sem fordult a fejemben, hogy nem a lakótelepi lakásunkban fogok megörgedni. Aztán hipp-hopp elröppen egy esztendő, és már egészen máshol hajtom álomra a fejem.

A januárra nem emlékszem, amúgy is egy nagyon utált hónapom. Ilyenkor, karácsony és szilveszter táján, még belegondolni is rossz, hogy ott van január és február végeláthatatlanul a sötétségeivel, a hidegjeivel, a kocsikaparós reggeljeivel. Még szerencse, hogy a közösségi oldalamon van egy-két fotó, ami alapján rekonstruálható az év. Így tudom, hogy január végén cirkuszban voltunk a családdal. Emlékszem, mekkora élmény volt a fiúknak az előadás, ahol csak úgy repkedtek az artisták. Mi meg M.-el a bohóctól rettegtünk, vagyis attól, hogy kihív és nekünk is bohóckodnunk kell. :)

Február: 11-én Ádám megnyerte korosztályában az iskolai szavalóversenyt, és a kerületi versenyen képviselhette az iskoláját. A tanító nénijével, Ica nénivel sokat készültek rá, és bár nem nyert,  hihetetlenül büszke vagyok rá!

Ebben a hónapban ünnepeltük Zétikém 8. szülinapját is, méghozzá (és tádám! ez hatalmas dolog ám!) a lakásunkon. Egészen addig ugyanis nem mertünk vendégeket hívni, mert a szomszédaink nem vették jó néven, ha bármi lehallatszott tőlünk, márpedig egy buli az hangos. De meglett, és nagyon klasszul sikerült! Kalózkodtunk-ettünk-ittunk és nagyokat játszottunk.

Egy hétre rá ismételtünk, kakaó-partyt rendztünk Ádámnak! Kevesen jöttek el, de így is megtört a jég: Ádámot befogadták az osztálytársai!

Februárban a gyerkőcök még egy díjjal gazdagodhattak: Zéti első helyezett lett a farsangon, Ádám pedig különdíjas.(Mackósajt és szellem voltak.)

Februárban indult a jégkorong-karrierjük is. Az első olyan sport, amit mindketten élveznek, és amit nem untak még meg. Sok időnket elveszi, de mindent megér az, hogy a srácoknak sikerélményeik vannak és boldogok.

A márciusról nem maradtak fenn emlékek.... :(

Áprilisban volt az iskolai nap, ahol Ádám újra elszavalta zajos sikerrel a versenyre megtanult versét.  Bár erről csak másodkézből vannak információim, mivel Zétény tüdőgyulladással feküdt otthon azokban a hetekben.

Bocsi! Március!!! Eszembe jutott, hogy március 15-én volt a fiúk első hokimeccse, valamint az, hogy akkor indítottuk útjára a lakás-ház-pojektet. ;)

Áprilisban elballagott életem első osztálya! :) Még mindig nagyon sok szeretettel gondolok rájuk vissza, és azt hiszem, soha nem lesz még egy ilyan osztályom, mint amilyen ők voltak.

Május 22-én kiköltöztünk az általam gyűlölt lakásból. Akkor még nem tudtuk, hogy mindenféle akadályok lassítják majd az álomházba költözést, és az csak 5 hónappal később valósul meg. A kettő közti időszak nehéz volt, de túlvagyunk rajta, és ez a lényeg.

Júniusban Ádámkám 10 éves lett. Már nagyfiú. Istenem, annyira emlékszem, amikor megszületett, soha nem felejtem el a gyönyörű szemeit, ahogy pislogott felém. :) Most meg már "csajozik", és parfümöt kér karácsonyra!

Ebben a hónapban az érettségik következtek, ami azért volt édes, mert a sajátjaimat érettségiztethettem, és ugyanezért keserű. Ekkor kezdtem el futni is, amit sajnos, technikai okok miatt decembertől egy pár hónapra fel kellett függesztenem.

A nyár gyorsan elrepült, mint mindig. IMÁDOM a nyarat!!! Idén kaptam egy bicajt (köszi, Magda), és közel 30 év után újra nyeregbe pattantam. Ez némi eufemizmus, mivel leginkább a szívinfarktus kerülgetett az elején, de keményen nyomtam a család kedvééért. Hihetelen nagy émény ugyanis együtt kerekezni a családdal.

Szeptemberben új tanító nénit kapott Zéti Ildikó néni helyett. Ezúton is sok-sok hála és szeretet Zsóka néninek, aki ennyi szeretettel fordult Zéti felé.

Nekem is új osztáylom lett, bár közel sem olyan, mint az előző, hiszen ők már mind nagyok, érettségizettek, és csak kétszer találkozom velük a héten.

Október nagy eseménye volt, hogy beköltöztünk álmaim házába!!!! :)

Novemberben leginkább a suli vette el az időmet, a fiúké és az enyém. Ritkán fáradok el ennyire karácsonyra, de most sikerült!Drága M. is egy évvel idősebb lett.

December, oh, áldott december! A kedvenc hónapom! Advent-karácsony-téli szünet!!! :) A legeslegszebbek!!!! :)

Hát, ennyi. Leírva nem is olyan sok, de végigcsinálni nem volt könnyű. De hálás vagyok a Jóistennek, hogy ennyi jóval megajándékozott ebben az éveben is.